Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Manapság két igazán felkapott stílus hódít a lakberendezésben. Az egyik a letisztult, minimalizmusba hajló skandináv, a másik pedig a francia vidéki, vagy ahogy a legtöbben emlegetik, provance-i. Nem csoda, hiszen míg előbbire két külföldi áruházlánc is szakosodott, és tömve a Pinterest az e stílusban berendezett otthonokról készült képekkel, az utóbbihoz rengetek kiegészítőre lelhetünk a neten, vagy bárhol, aminek köze van a levendulához. Vagy mégsem?
Rengeteg a félreértés e stílussal, és annak meghonosításával kapcsolatban, ebben a cikkben ennek tisztázására teszünk kísérletet.

# 1. Tévhit: A provance-i stílus egyik kulcseleme a LEVENDULA.

Persze a dél- francia levendulamezők messze földön híresek, de a valóságban a Provance környéki házakat sokkal gyakrabban díszíti hortenzia, semmint a levendula, vagy ezek együttes keveréke. Neked sem szükséges a faliórától a teáscsészédig mindent levendula motívumokkal díszítened, mert ettől provance-i ihletettségű aligha lesz az otthonod, csak giccses.

# 2. Tévhit: A provance-i stílus két alapszíne a LILA és a FEHÉR.

Megértem, hogy a levendulától elszakadni képtelenek legalább egy lazúrfestékben szeretnék az emlékét viszontlátni, ami miatt külön iparágak szakosodtak arra, hogy "Provance" fantázia névvel tüntessenek fel mindent, ami lila, de ezt a rangot hagyjuk meg inkább a Milka békésen kérődző alpesi tehenének, aki ugyancsak nem tudni, miért lila.
Míg a fehér valóban fontos eleme a francia vidéki enteriőrnek, közel sem egyeduralkodója. Sőt! Nem ritkán meghökkentő, élénk színekkel dobják fel a búrorokat, épületeket, mint amilyen pl. az Annie Sloan - mi másra, mint - "Provance" névre keresztelt krétafestéke, ami - tessék megkapaszkodni - nem lila (!), hanem egy jellegzetes türkiz árnyalat. Ez a szín valóban gyakori vendége a francia vidéki otthonoknak. Ahogy erre az árnyalatra, a falak, textíliák színére is igaz, hogy pasztelles, "fáradtabb ", füstösebb árnyalatban alkalmazottak.

#3. Tévhit: Csupán a megfelelő kiegészítőkre van szükség, és bárhol kialakítható ez a stílus.

Az otthonunk nem csupán egy hely, ahol átmenetileg letáborozunk két eltávozás között, hanem saját magunk enteriőrbe csomagolt meghosszabbítása, ami mindenkori lelkiállapotunk hű lenyomata is egyben. Nagyon nem mindegy tehát, hogy törődünk-e ennek az élettérnek a körülményeivel, mint ahogy az sem, hogy minek adunk benne teret. Amennyiben behódolunk a divatnak, épp csak a saját karakterünket, személyiségünket nem mutatjuk meg, ami legalább annyira zsákutca, mint egy negyedik emeleti panellakásban megvalósítani egy nem oda illő stílust, jelen esetben a provance-it. Pedig a stílus egy olyan művészi formanyelv, ami nem csak adott korhoz, de helyhez is kötött, és sosem független a környezetétől. Hiába szeretsz bele a provance-i levendulamezők meseszép hangulatába, ha egy kocka házban élsz, mert ott viszonylag nehezen tudod az épített környezetet a történetbe behozni, nem beszélve a fagerendás mennyezetről, a kőfalakról és a fapadlóról, a vadszőlővel befutott homlokzatról, és az ablakspalettákról. Jobb ilyenkor nem ragaszkodni a vágyálomhoz, mert túl sok lemondással és kompromisszummal járna a kivitelezése, ami aztán nem is váltaná be a hozzá fűzött reményt.
Ennek a projektnek csak akkor állj neki, ha rendelkezel hozzá egy megfelelő ingatlannal, például egy barátságos kis vidéki kőépülettel egy domboldalban, vagy egy öreg présházzal valahol a Balaton környékén.
Amennyiben ez adott, akkor vágjunk bele! Megmutatom, mikre érdemes figyelned.

HAMISÍTATLAN PROVANCE-I STÍLUSJEGYEK

1. Meleg pasztell színek
2. Stukkó falburkolatok
3. Természetes anyagok természetes textúrával
4. Idős bútorok horzsolással, patinával, faragásokkal
5. Friss virágok és gyógynövények bőségesen a kertben és a vázákban
6. Porcelán és kerámia figurák, nippek a kredencen
7. Fagerendás mennyezet
8. Kovácsoltvas dekorelemek
9. Hímzések, festett textilek
10. Virágminták

Most nézzük meg külön-külön, részletesen az egyes alapelemeket és helyiségeket.

ALAPELEMEK

Szín

A provance-i színvilág egyetlen más lakberendezési stílussal sem összekeverhető. Jellegzetes "füstös" árnyalatát a falakon egy többrétegű festési technikának köszönheti. Bár nem mindig alkalmazzák ezt az eljárást, a végeredmény mégis olyan, mintha egy krém színű alapra vittek volna fel több, egymást követő réteget.
Minél északabbra kirándulunk, annál inkább halványodnak a színek, a déli tartományokban jóval erősebb, határozottabb tónusokkal találkozhatunk.

Anyagok

A provance-i stílus alapanyagai szoros kapcsolatban állnak a természettel, a tájjal. A fát, a követ, az agyagot, a fémet ősidőktől fogva alkalmazzák a francia vidéki otthonokban. A fa alapanyaga jellemzően a CSERESZNYE, a DIÓ, a TÖLGY és a BÜKK. VAKOLATLAN FALAT már viszonylag ritkán láthatunk az enteriőrökben, pedig a megfelelően lekezelt terméskő felületén remekül csillan meg a napfény.
Nagy kedvenc a TERRAKOTTA is, melyet a téglához hasonlóan színében és tapintásában is meleg felület jellemzi. A mai modern francia udvarházakban már megjelenik a beton is, melynek felületét csiszolással, lakozással kezelik.

Bútorok

A bútorokat a célszerűség jellemzi. Lakkozással vagy festéssel kezelik őket. Az esetleges hibákat, kopásokat nem korrigálják rajtuk, formavilágukra pedig olyan kecsesség jellemző, mintha nem is ember kéz alkotta volna őket, hanem egyenesen így nőttek volna ki a földből. A bútorok emellett nem csak praktikusak, de kényelmesek is. Ha a francia autók nem is a hibamentes működés zászlóshajói, az autóüléseik még ma is a legkényelmesebbnek számítanak a piacon, ami nem csoda, hiszen jó pár évnyi tökéletesítés van a hátuk mögött. A 17. században ők találták fel a kényelmes, kárpitozott karosszékeket, amiken az ülés végre nem a megpróbáltatásokról szólt, hanem az élvezetről. Éppen ezért ne tévesszen meg senkit egy korabeli ülőbútor látványa az enteriőrben. Az csak akkor kerülhet oda egy francia vidéki otthonba, ha megfelelve a mai kor követelményének rendkívül kényelmes is.

Textíliák

E stílus kedvelői igen nagyra becsülik a hagyományos mintájú textíliákat. A szövetek függönyök, árnyékolók, székek, kanapék, párnák, ágy-és asztalterítőként is fontos szerepet játszanak, és meghatározzák az adott helyiség hangulatát. Bár a színek változtak valamelyest a 18-19.század óta, de az alapmotívumok ugyanolyan népszerűek, mint egykoron. Kifejezetten kedveltek az úgynevezett "Indiennes" pamutszövetek, melyek speciális eljárással, egy rézlemezből készült sablon segítségével felvitt antik mintákat takarnak, és melyek származási helyük (India) után kapták a nevüket. A "Toile de Jouy" ugyancsak elválaszthatatlan része e stílusnak, akárcsak a croissant a francia reggelinek.

Tudtad?

A „Toile de Jouy” egy jellegzetes, általában fehér vagy törtfehér festett lenvászon, amire egy színnel nyomják rá az ismétlődő mintát. Ez leggyakrabban egy idillikus jelenetet ábrázol, például pásztornak-pásztorlánynak öltözött rokokó nemeseket, horgászó, piknikező, virágot szedő embereket.

Kiegészítők

A dekorálásra használt tárgyaknak szinte kivétel nélkül saját történetük van. Eredetileg valamilyen célt szolgáltak, ám mivel a franciák nem szívesen válnak meg a tárgyaiktól, ha már nem tudják ellátni eredeti funkciójukat, még díszei lehetnek a lakásnak. Ezek a tárgyak a sok éves használattól különös patinát nyernek és dísztárgyként folytatják pályafutásukat.

HELYISÉGEK

Konyha és étkező

A franciák viszonya az étkezéshez egészen rendkívüli, Ebédidőben még a nagyvárosokban is megtelnek a teraszok falatozó, iszogató emberekkel 2-3 órára, mivel az élet örömei közül az ételt becsülik a legtöbbre. Ez a rajongás a provance-i konyhában is tetten érhető. Bőségesen találunk különféle konyhai eszközöket, réz serpenyőket a tűzhely fölött, hogy mindig kéznél legyenek, ha szükséges. Amit azonban ne keress egy ilyen stílusú konyhában, az a hipermodern konyhai kütyük. Ha vannak is, gondosan el vannak rejtve.

Nappali

A provance-i stílusú nappali igen sokrétű feladatot lát el. Igazi elegáns élettér, a ház fókuszpontja. Jellegzetes bútora a faragott ARMOIRE. Ez a magas, hamisítatlan francia hangulatú darab keményfából készült, a nyitott polcokon elhelyezett könyvek és dísztárgyak a szoba meghatározó elemei.
A szoba mindenekelőtt a kényelmet szolgálja, és a meghitt nyugalom jellemzi. Ezzel a miliővel a merev elegancia nem fér meg. A nappalik egyszerűsége nem jelent igénytelenséget. A bútorok között szép számmal találunk antik darabokat, de azok csak abban az esetben maradhatnak, ha kielégítik a mai komfort követelményeit.

Hálószoba

A provance-i hálószobák mindenütt hasonló vonásokat mutatnak. A rurális (falusi) hangulatú helyiség tágas, levegős kialakítású, amit a sok-sok párnával bélelt ágy ural. A túldíszített, dúsan faragott, vastag, tömött bútorokat hiába is keresnéd, mint ahogy a súlyos damaszt vagy brokát ágyterítők sem fordulnak elő ebben a stílusban.

Fürdőszoba

Hagyományosan a hálószobába állított mosdó és kancsó szolgálta a mindennapos tisztálkodást, hordozható fürdőkádat csak egészen ritkán állítottak fel valamelyik lakószobában. Ennek köszönhető, hogy a provance-i fürdőszoba a mai napig őriz valamiféle átmeneti jelleget stílusjegyeiben, mondván miért is költsünk sok pénzt a fürdőszobára, amikor annyi mindenre van még szükség a többi helyiségben?
Népszerű az úgynevezett "en suite", ami egy olyan fürdőszobát takar, mely közvetlenül a hálószobához kapcsolt.

Előtér, hall

E helyiség sokkal fontosabb szerepet tölt be ebben a stílusban és a franciák életében, mint a mienkben. Nem csupán a ház és az utca, vagy a ház és a kert összekötését biztosítja, de a vendégfogadás helyszíneként is fontos szerep jut neki. Itt keletkeznek rólunk házunk meghosszabbításaként az első benyomások, amiről tudjuk, hogy csak egyszer lehet igazán kelteni. Itt kapnak továbbá helyet azok a használati tárgyak is, melyekre a mindennapok során gyakran van szükségünk. Az előtereket sohasem zsúfolják tele bútorokkal, kevés, de annál igényesebb darabokkal rendezik be. Általában asztalt is állítanak a hallba, valamilyen ülőbútorral, a tükörről pedig sosem feledkeznek meg. Gyakori, hogy az ajtókat a fallal azonos színben, csak más árnyalattal festik le.