A kínai “influenszertörvény”

Mostantól Michael Faraday, Thomas Edison vagy éppen Nikola Tesla is kussolhatna, ha az elektromosság egészségre gyakorolt hatása lenne a téma. Mert bár utóbbi elsőként hozta nyilvánosságra, hogy ennek az állapotnak a röntgensugárzás az okozója. Ma egy ilyen kijelentéséért az lenne a legkevesebb, hogy felfüggesztésre kerülne a fiókja. Bár nem nagyon gondolunk bele, de a kínai influenszertörvény az előnyei mellett ezt is kockáztatja, mely alapján mostantól a tartalomgyártók bizonyos témákat csak akkor tehetnek közzé, ha van a zsebükben egy vagy több releváns egyetemi diploma. Na, beszéljünk róla.

Nem nehéz rájönni, hogy ennek a szabályozásnak az az oka, hogy az interneten manapság nem a pontosság, hanem a figyelem a valuta. Míg régen a könyvkiadásokat is rektorálták, ma bárki bármiről, gyakran név nélkül publikálhat. Mígnem 2018-ban jött a hidegzuhany, amikor is az MIT egy kutatásban igazolta, hogy a hamis hírek gyorsabban terjednek, mint az igazak, mert az emberek szeretik az új dolgokat. És mivel egy hamis állítás mindig hangosabb, látványosabb, ez tetszik az algoritmusnak. Persze mindenkinek az lenne az érdeke, hogy azt, hogy a Föld nem lapos, hát ne kelljen már vita tárgyává tenni. Sem azt, hogy a Holdon nemcsak hogy járt ember, hanem összesen eddig 12 tudott ott landolni. Csakhogy azt el kell fogadni, hogy aki a Dunning-Kruger hatás áldozata, épp csak ő nem fog erről tudni. Ugyanakkor a minőségre még egy diploma sem garancia. Amire jó példa, hogy akad olyan magyar orvos, aki még ma is azt állítja, hogy a konyhasónak a vérnyomás emelkedésre nincs hatása, hogy a kalcium jó ötlet allergiára, vagy hogy működik a homeopátia. Holott ezek ellenkezőjét már kismillió egymástól független tanulmány is igazolta. Éppen ezért lehet, hogy nem arra kéne a hangsúlyt fektetni, hogy egy információ milyen csatornáról származik, sokkal inkább arra, hogy a tartalomgyártó milyen forrásra támaszkodik. Hiszen gondolj csak bele, számos olyan felfedezést tudhat a világ a magáénak, ami egy laikustól származik, köztük olyanoktól, akik birtokában vannak valaminek, amivel csak azok rendelkeznek, akik egy betegség árnyékában élnek. Mert senkiben sincs nagyobb motiváció egy problémára a megoldást megtalálni, mint abban az emberben, aki egy szerettét akarja így megmenteni. Egy ilyen igaz történetet dolgozott fel a Lorenzo olaja című film is, melyben egy kisfiúnál, Lorenzonál egy végzetes kimenetelű idegrendszeri megbetegedést diagnosztizáltak. Mivel nem volt rá gyógymód, a szülők maguk álltak neki kutatni, és kifejlesztettek egy olyan olajkeveréket, ami a gyerekükön tudott segíteni. Ez pedig jó példa arra, hogy mire képes egy laikus szülőpáros agilitása. És mivel lenne szegényebb a világ ma, ha őket csupán a releváns diploma hiányában valaki elhallgattatja. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy egy egyetemi diplomának nincs súlya, már hogyne volna. De ettől még ne tévesszen meg valakinek a titulusa. Inkább arra figyelj, hogy mi a posztjával a szándéka, és a mondandóját milyen hivatkozásokra alapozza. Ezeknek a csodás étkezőszékeknek például a Marco Mobili a forrása. Annak a kutatásnak pedig, ami bemutatja, hogy egy ilyen széken ülve is végezhető sarokemelési gyakorlatnak a vércukorszintet, de milyen jótékony a hatása, itt található a forrása. 

További érdekes és hasznos videóért ne felejts el követni. Ha pedig ezen felül még ezt a 100.000 forint értékű kozmetikai csomagot is meg szeretnéd nyerni, elég csak a bionkban lévő linkre kattintani, és itt tudsz limitált ideig tartó játékunkra regisztrálni. Remélem, hogy te leszel az, aki megnyeri.