Időarchívum

Szerinted miért nem találnak ránk idegen civilizációk? Ennek több oka is van, de van egy, amire szinte senki sem gondol. Pedig ha felnézünk az égre, ott van a szemünk előtt a magyarázat erre. Egyszerűen nem látnak bennünket. És hogy miért? Képzeld el, hogy egy idegen civilizáció 50 millió fényévnyire tőlünk, egy bazi nagy szuper fejlett teleszkóppal ránk néz. Talán meglep, de nem látnának városokat, sem embereket. És nem azért, mert nincsenek, hanem mert az időben oda még nem érkeztek meg. Amit látnának, az egy másik föld. Egy olyan bolygó, ahol még dinoszauruszok járnák a felszínt, vagy még azok se. Lehet, hogy csak egysejtű élőlények vagy növények népesítenék be a Földet. És hogy ez hogy lehet? Mert a fénynek van sebessége és a terjedéséhez mire van szükség? Időre. Ha pedig valaki az univerzumon át kitekintene, nem a jelent látná, hanem a múltat. És mi is ezt csináljuk. Amikor felnézünk az égre, olyan csillagokat látunk, melyek némelyike már nem is létezik, miközben a fényük még úton van felénk. Az univerzum éppen ezért nem egy térkép, hanem egy időarchívum. És könnyen lehet, hogy már most is felfedeztünk olyan bolygókat, amin létezik értelmes élet. Csak éppen egy korábbi verziójukat látjuk, az előzményeket, ahogy minket is akkor látnának, amikor a Földön még dinoszauruszok rohangáltak. Nem azért, mert el lennénk rejtve, hanem mert az idő nem érne oda egyszerre. Jelen állapotunkban tehát kozmikus távolságból nem láthatnának meg bennünket, mert még a Holdról is 1,3 másodperces késéssel érkeznének a jelek. A legközelebbi lakhatónak gondolt csillagrendszer, a Proxima Centauri B pedig már 4,2 fényévnyi távolságra van. És hogy mi történne a Naprendszeren kívüli bolygók esetében? Hát ez! 

- " Üzenetet kell küldenem a Földre.

- Üzenet elküldve. Az üzenet 19 év múlva ér célba.

- Micsoda?

- A válasz legkorábban 55 év múlva érkezik.

- 55 év? "

Az egyszer biztos, hogy a kommunikáció során nem vágnánk egymás szavába, mert az idő mindent elcsúsztatna, kivéve azt, amit egyetlen dologra terveztek időtállóra. Ha ugyanis egy idegen civilizáció nem egy bolygóra tekintene rá, hanem egy nappalira, amiben ott díszelegne a Marco Mobili egyik kanapéja, számukra is úgy tűnhetne, mintha az idő megállt volna. Mert az hosszú évek, évtizedek múlva is pont úgy fog kinézni, mint amit éppen ma sikerült megvásárolni. Ha te is vágysz egy ilyen univerzális bútordarabra, csak kattints a linkre a bionkban. Ha pedig szeretnél még tőlem ilyen gondolatkísérletekről hallani, hát nem árt a Marco Mobilit követni.