Arccsere
Egy nő arcát viseli, egy olyan nő arcát, aki nem akart tovább élni. És ez nem egy metafora, hanem egy frissen dokumentált orvosi eset, ahol egy francia nő az új arcát egy olyan belga donortól kapta, aki inkább az eutanáziát választotta, és még a halála előtt az arcát valaki más megmentésére felajánlotta.
Az arctranszplantáció egyébként nem új keletű dolog. Több mint 20 éve létező eljárás, amit súlyos égési sérülések, balesetek vagy daganatos megbetegedések kezelésére alkalmaznak. Ritka, komplex és orvosilag az egyik legnagyobb kihívást jelentő beavatkozás, amiből világszinten évente csak néhány tucat ilyen műtét történik. És itt fontos tisztázni egy gyakori tévhitet. Ilyenkor nem csak bőrt ültetnek át, hanem egy teljes funkcionális egységet. Bőrt, izmokat, idegeket és ereket. És igen, ez együtt arcvonásokat is jelent. Nem egy maszk kerül fel, hanem egy élő szövetrendszer, amit az idegrendszernek újra kell tanulnia használni. Ez eddig a történet részéből az orvosi, de ami igazán érdekessé teszi, az a kérdés már nem sebészeti, hanem lélektani. Transzplantáltaknál szervátültetés után megfigyeltek bizonyos viselkedésbeli változásokat, megváltozott szokásokat, érzelmi reakciókat, ízlésbeli eltolódásokat. Az átültetett szövetek persze nem emlékeznek arra, hogy a donor szerette például a tökfőzeléket, de hordoznak biokémiai válaszkészségeket. Ezért fordulhat elő, hogy idővel egy transzplantált megkedvel valamit, amit ő nem, de a donor szeretett, mert a test megtanul új válaszokat, és ezekből épít új vágyakat. Ez tehát nem misztikum, és nem jelenti azt, hogy a donor személyisége átköltözött a transzplantáltba. Ennek a jelenségnek, mint látod, megvan a magyarázata. Az arc pedig kifejezetten az identitásunk központja. Az, ahogy a világ reagál ránk, és ahogy mi visszareagálunk a világra. Egy új arc új visszajelzéseket hoz, új tekinteteket, új bánásmódot, ez pedig idővel formálja az önmagunkról kialakított gondolatot. Egy olyan belső kérdéssel, hogyha én most ezzel az arccal tovább élek, akkor azzal az élettel mit kezdek, amit valaki más elengedett? Ilyen esetben talán nem csak a testet kapjuk meg örökül, hanem még hozzá a felelősséget. És ott van a tudás is. Ez az arc egy olyan nőé volt, aki már nem akart élni. Most viszont valaki más ezzel az arccal tanul meg újra mosolyogni.
És csak gondolj bele, ha már egy lakás hangulata is teljesen megváltozhat attól, ha kicseréljük benne a bútorokat, egy teljes arccsere egy emberre vajon hogyan hathat? Utóbbit remélem, sosem fogod megtapasztalni. De ha az otthonod arculatát szeretnéd kicsit vagy akár drasztikusan megváltoztatni, abban jobb társra nem is lelhetnél, mint amilyen a Marco Mobili.